Az akrilátot széles körben használják különféle polimer anyagok gyártásában alacsony hőmérsékleti rugalmassága, hőállósága, öregedésállósága, nagy átlátszósága és színstabilitása miatt.Ezek a tulajdonságok lehetővé teszik, hogy széles körben használható legyen, beleértve a műanyagokat, padlólakkok, bevonatok, textilek, festékek és ragasztók.A felhasznált akrilát monomerek típusa és mennyisége jelentős hatással van a végtermék teljesítményére, beleértve az üvegesedési hőmérsékletet, a viszkozitást, a keménységet és a tartósságot.A hidroxil-, metil- vagy karboxil funkciós csoportokat tartalmazó monomerek kopolimerizálásával több különböző felhasználásra alkalmas polimer nyerhető.
Az akrilát monomerek polimerizálásával nyert anyagokat széles körben használják az iparban, de a maradék monomerek gyakran megtalálhatók a polimer anyagokban.Ezek a maradék monomerek nemcsak bőrirritációt és egyéb problémákat okozhatnak, hanem kellemetlen szagot is okozhatnak a végtermékben a monomerek kellemetlen szaga miatt.
Az emberi test szaglórendszere nagyon alacsony koncentrációban érzékeli az akrilát monomert.Számos akrilát polimer anyag esetében a termékek szaga többnyire akrilát monomerekből származik.A különböző monomereknek eltérő szaga van, de mi a kapcsolat a monomer szerkezete és a szag között?Patrick Bauer, a németországi Friedrich Alexander Universit ä t erlangen-n ü rnberg (Fau) munkatársa egy sor kereskedelmi forgalomba hozott és szintetizált akrilát monomer szagtípusait és szagküszöbértékeit tanulmányozta.
Ebben a vizsgálatban összesen 20 monomert teszteltek.Ezek közé a monomerek közé tartoznak a kereskedelmi és laboratóriumi szintetizált monomerek.A teszt azt mutatja, hogy ezeknek a monomereknek az illata kénre, öngyújtógázra, muskátlira és gombára osztható.
Az 1,2-propándiol-diakrilátot (16. sz.), a metil-akrilátot (1. számú), az etil-akrilátot (2. számú) és a propil-akrilátot (3. sz.) főként kén- és fokhagyma-szagként írják le.Ezenkívül az utóbbi két anyagról azt is leírják, hogy enyhébb gázszagú, míg az etil-akrilát és az 1,2-propilénglikol-diakrilát enyhe ragasztószagú.A vinil-akrilátot (5. számú) és a propenil-akrilátot (6. számú) gázüzemanyag-szagként, míg az 1-hidroxi-izopropil-akrilátot (10. számú) és a 2-hidroxi-propil-akrilátot (12. számú) muskátli- és könnyebb gázszagként írják le. .N-butil-akrilát (4. sz.), 3-(z)-pentén-akrilát (7. sz.), SEC-butil-akrilát (geránium, gomba aroma; 8. sz.), 2-hidroxi-etil-akrilát (11. sz.), 4-metilamil az akrilátot (gomba-, gyümölcsaromát; 14. sz.) és az etilénglikol-diakrilátot (15. sz.) gomba aromaként írják le.Az izobutil-akrilátot (9. számú), a 2-etil-hexil-akrilátot (13. számú), a ciklopentanil-akrilátot (17. számú) és a ciklohexán-akrilátot (18. számú) sárgarépa- és muskátli szagként írják le.A 2-metoxi-fenil-akrilát (19. sz.) muskátli és füstölt sonka illata, izomerje, a 4-metoxifenil-akrilát (20. sz.) pedig ánizs és édeskömény illata.
A vizsgált monomerek szagküszöbértékei nagy eltéréseket mutattak.Itt a szagküszöb az anyag azon koncentrációját jelenti, amely a minimális ingert hozza létre az emberi szagérzékelésre, más néven szaglási küszöb.Minél magasabb a szagküszöb, annál alacsonyabb a szag.A kísérleti eredményekből látható, hogy a szagküszöböt a funkciós csoportok jobban befolyásolják, mint a lánchossz.A 20 vizsgált monomer közül a 2-metoxi-fenil-akrilát (19. számú) és a SEC-butil-akrilát (8. számú) rendelkezett a legalacsonyabb szagküszöbértékkel, amelyek 0,068 ng/lair és 0,073 ng/lair voltak.A legmagasabb szagküszöböt a 2-hidroxi-propil-akrilát (12. sz.) és a 2-hidroxi-etil-akrilát (11. sz.) mutatta, amelyek 106 ng/lair, illetve 178 ng/lair, több mint 5-ször, illetve 9-szerese a 2-etil-hexilnek. akrilát (13. sz.).
Ha a molekulában királis centrumok vannak, akkor a különböző királis struktúrák is hatással vannak a molekula szagára.Rivális tanulmány azonban egyelőre nincs.A molekulában lévő oldallánc szintén befolyásolja a monomer szagát, de vannak kivételek.
A metil-akrilát (1.), az etil-akrilát (2.), a propil-akrilát (3. számú) és más rövid szénláncú monomerek ugyanazt a szagot mutatják, mint a kén és a fokhagyma, de a szag a lánchossz növekedésével fokozatosan csökken.Ha a lánc hossza növekszik, a fokhagyma szag csökken, és némi enyhébb gázszag keletkezik.A hidroxilcsoportok beépítése az oldalláncba hatással van az intermolekuláris kölcsönhatásra, és nagyobb hatással lesz a szagot fogadó sejtekre, eltérő szagérzékelést eredményezve.A vinil vagy propenil telítetlen kettős kötéseket tartalmazó monomerek, nevezetesen a vinil-akrilát (5. sz.) és a propenil-akrilát (6. sz.), csak a gáznemű tüzelőanyag szagát mutatják.Más szavakkal, a második lezárt telítetlen kettős kötés bevezetése a kén vagy a fokhagyma szagának eltűnéséhez vezet.
Ha a szénláncot 4 vagy 5 szénatomra növeljük, az érzékelt szag nyilvánvalóan kénből és fokhagymából gombára és muskátlira változik.Összességében a ciklopentanil-akrilát (17. sz.) és ciklohexán-akrilát (18. sz.), amelyek alifás monomerek, hasonló szagúak (muskátli és sárgarépa szag), és kissé eltérnek egymástól.Az alifás oldalláncok bevezetése nincs nagy hatással a szagérzetre.
Feladás időpontja: 2022-07-07